A Logopédia Európai Napja 2019

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat tagintézményeiben működő logopédiai munkacsoportok idén is változatos programokkal készülnek a LOGOPÉDIA EURÓPAI NAPJA megünneplésére.

Március 6-án immár hagyományosan idén is megnyitjuk kapuinkat az érdeklődők előtt. Célunk, hogy ráirányítsuk a társadalom figyelmét a kommunikációs zavarok sokféleségére, azok lehetséges következményeire, a prevenció fontosságára és tájékoztassuk az érintetteket a szakszolgálaton belüli ellátási lehetőségekről.

A programsorozat keretében beszédszűréssel, tanácsadással, nyílt foglalkozásokkal, különböző szakmai programokkal szeretnénk megszólítani az érdeklődőket. Programjainkra várjuk az ellátásban részesülő gyermekeket, szüleiket és pedagógusaikat, valamint mindazokat a felnőtteket, akik valamilyen szempontból érintettek.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Letölthető programfüzet .pdf formátumban


Online lapozható programfüzet

"Logopédia

Szakmai konferencia a 8.kerületben

2016. december 8-án szakmai konferenciát tartottunk a kerületben dolgozó védőnők, bölcsődékben, óvodákban- és iskolákban dolgozó szakemberek számára.
A nagy érdeklődésre való tekintettel a Molnár Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola adott helyet a rendezvényünknek. Ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni Tanosné Horváth Márta Igazgató Asszonynak a helyszín biztosításáért!

Bevezetőként Kertész Ildikó, a VIII.Kerületi Pedagógiai Szakszolgálat tartotta meg nyitóbeszédét, illetve bemutatta a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálatok működési szabályozását.

A szakmai napot Bihari Mónika folytatta, aki az iskolaérettségi vizsgálatok menetéről, az esetlegesen felmerülő kérdésekről tartott összefoglalást, amelyre nagyon nagy volt az érdeklődők száma.

Kapitány Eszter pszichológus kollégánk előadásában kiemelte, hogy a szociális érettség szerepe is mennyire jelentős az iskolaérettségi vizsgálatok pszichológiai felmérésekor.

Juhász Judit logopédus a szűrővizsgálatok menetrendjét ismertette a résztvevőkkel.

Králik Katalin előadásának címe a Mozgásvizsgálat és iskolakészültség összhatásáról szólt, amelyet szintén nagy érdeklődéssel követték a kollégák.

Lakos Judit, a korai fejlesztés feladatkörét mutatta be, illetve kiemelte azokat az ” intő jeleket”, amelyek meglétekor érdemes elküldeni a kiskorú gyermeket ambuláns vizsgálatra.

Pappné Dőr Andrea, logopédus kollégánk részletesen bemutatta a logopédiai ellátás nehézségeit és menetrendjét az óvodáskorú gyermekeknél.

Gelleiné Dereskei Györgyi gyógytestnevelő a középiskolai tornatanárok nehézségeivel foglalkozott.

Bíró Gabriella pszichológus kolléganőnk csapatépítő feladattal színesítette a kora délutánt és a bizalomról és kiépítésének fontosságáról beszélt.

Nagyon izgalmas és tartalmas napot zártunk és az előzetes igényfelmérések szerint- legnagyobb örömünkre- van érdeklődés hasonló szakmai napok megszervezésére.
Közös érdekünk a teammunka. Úgy érezzük, ezt sikerült átéreztetni a kerületi szakemberekkel is.

Érdekességek

A diszpraxia

Idegenül cseng ez a kifejezés a fülünkben, nem forog gyakran a szóbeszédben, pedig a beszédzavarban…

Valóban nem forog gyakran a szóbeszédben ez a kifejezés, amely mégis a beszédzavarban érintett gyermekek 4,3 %-át érinti. Előfordul, hogy sokáig rejtve marad, mert az érintett személy „csupán” nagyon ügyetlennek tűnik. Ennél azonban többről van szó. A betegségből adódó kudarcok elkerülése, a személyiségfejlődés megfelelő alakulása érdekében érdemes minél korábban felfedezni és kezelni is.
A diszpraxia fogalma

A praxia szó cselekvéssorok tervezését, irányítását jelenti, ami meghatározott feladat érdekében történik. Tanulási folyamat eredményeként alakul ki. A praxia a saját test és környezet kölcsönhatásában megszerzett és elsajátított mozgás megfelelő alkalmazása. Magába foglalja, hogy

a mozgássorok helyes időrendben követik egymást,
a felesleges együttmozgások kiiktatásra kerülnek,
a testséma és téri tájékozódás pontos.

A praxia zavara a diszpraxia, amely a saját test és a környezet kölcsönhatásának zavara. Idegrendszeri eredetű mozgáskoordinációs zavar. Fennállásakor hiába a mozgásos, gyakorlati tapasztalat, azt nem képes az érintett személy a megfelelő módon alkalmazni. Ayres szerint a szenzoros integráció zavarinak egyfajta megnyilvánulása, amely az érzékek – látás, hallás, tapintás, szaglás, mozgás – feldolgozását, összekapcsolását és az azokra adott megfelelő válaszadást foglalja magába.
diszpraxia

Gyógypedagógia

post_195543_20150208192958_m3
A gyermekem jobb és bal kézzel is odanyúl a tárgyakhoz. Hogyan lehet eldönteni, hogy milyen kezes?

Kedves Éva

A gyermekek kezessége általában három éves korukra alakul ki. Ekkor már nemcsak a kéz, hanem a láb, a szem és a fül dominanciája is meghatározható. Az idegrendszer kiegyensúlyozott működése szempontjából fontos, hogy ez a dominancia 6-7 éves kor körül már jobb vagy bal oldalra rendeződjön a testrészek, és érzékszervek esetében. A kezességet gyakran családi adottságok is befolyásolják, így a bal kezes szülők gyermekei is többnyire bal kezesek. A felnőttek nagyjából 75%-a jobb ke­zes, 25%-a balkezes, és vannak olyanok is, akik nem egyértelműen jobb- vagy balkezesek, és a másik kezüket is hasonló ügyességgel használják.

A kézdominancia erőssége egyszerű gyakorlatokkal is könnyen megállapítható. Érdemes a gyermekünk kézhasználati szokásait több alkalommal, különböző helyzetekben is megfigyelni. Jegyezzük fel, melyik kezével nyúl a kanálhoz, és étkezéskor nem cserélgeti-e a kanalat? Építsen kockatornyot, és figyeljük meg, melyik kézzel teszi fel a kockát? Melyik kezében fogja az ollót, a ceruzát? Melyik kezével húzza le egy zipzárt? Melyik kezével fűzi fel a gyöngyöt? Tegyünk elé képeskönyvet, és kérjük meg, hogy mutasson rá egy adott képre!

Amelyik kéz többször megjelent, annak a használatát érdemes elősegíteni minden további tevékenységben, de ne erőltessük a másik kéz használatát. A dominancia kialakulatlansága szenzomotoros mozgásterápiákkal szerencsére remekül kezelhető 5-7 éves korban. Ha bizonytalan, mi tévő legyen, forduljon a szakszolgálat szakembereihez!

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat intézményéről

2013-tól egy intézmény keretein belül tevékenykednek a fővárosban a pedagógiai szakszolgálati intézmények. Az ezt megelőző időszakban a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat komoly erőfeszítések befektetésével törekedett a minőségi feladatellátás feltételeinek megteremtésére. A nemzeti köznevelési törvény kimondja, hogy a gyermeknek/tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért (Nkt. 46. § (3) g). A törvény és végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott pedagógiai szakszolgálati feladatokat alapfeladatként kell ellátni, (Nkt. 4. § és 18. §.) a szülő és a pedagógusnevelő munkáját, valamint a nevelési–oktatási intézmény feladatait segítve.
1
A fővárosban, ahol számos tankerületi intézmény mellett több fővárosi és országos illetékességű szakszolgálat is működött, 2013. szeptember 1-től a 15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet értelmében, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat egy intézményként (továbbiakban: Intézmény) látja el a Budapest pedagógiai szakszolgálati feladatait. A feladatellátás a székhely mellett 32 tagintézményi ügyviteli helyen és 8 tagintézményi telephelyen történik. Ezen kívül minden tagintézményből számos nevelési–oktatási intézménybe járnak ki feladatellátás céljából heti rendszerességgel a szakemberek.
2
Az Intézmény kialakítását megbízott főigazgatóként, a megbízott főigazgató-helyettesekkel és tagintézmény-vezetőkkel együtt kezdte meg Mosányi Emőke, a jelenlegi főigazgató. Az átalakítást meghatározta, hogy korábban a pedagógiai szakszolgálati feladatokat különféle intézménytípusok látták el: az állami és nem állami fenntartású egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, nevelési–oktatási intézmények (általános és speciális tantervű általános iskolák), bölcsődék, gyermekotthonok. Az egyes intézmények egyesítése, különválása mára megtörtént, a feladatok kiszervezésének utolsó lépései azonban még folyamatban vannak. Ennek következménye az új feladatok és feladatelvonások által eredményezett kapacitásváltozás.
3
Az átalakítás folyamata legérzékenyebben a tankerületi ellátást érintette, a régebben különböző intézmények szervezésében megvalósuló szakszolgálati feladatok eggyé válása alkalmazotti létszámnövekedést, a vezetői struktúra átalakulását vonta maga után. Ugyanakkor az átszervezések, bővítések és fejlesztések determinálták a megújulást, növelték az intézményi implementáció lehetőségét (a gyermek/tanuló a lehető legközelebb lakhelyéhez kaphassa meg az ellátást, mozgástere ne korlátozódjon), és legalizálták a tartalmi változtatásokat.
4
Az új szervezeti keretekben más vezetői és pedagógusi kompetenciák domborodhattak ki. Az összefogott tevékenység helyi specialitások figyelembe vételével, a szektorközi együttműködések hiányosságait kiküszöbölve, lehetőséget teremtett az együttműködésre, a tudásátadásra, az ellátórendszer folyamatainak gyorsítására, a szakmai szolgáltatások indikátorainak meghatározására. Az elmúlt évtizedekben, amit nem, vagy nehezen lehetett megvalósítani, annak ma átléptük a küszöbét.
5
A pedagógiai szakszolgáltatásokból a 23 tankerületi tagintézményben tíz szakszolgálati feladatnak kell megjelennie:

gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
fejlesztő nevelés
tankerületi szakértői bizottsági tevékenység
nevelési tanácsadás
logopédiai ellátás
konduktív pedagógiai ellátás
gyógytestnevelés
iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.

Hangunk és beszédünk

Ma már elterjedt, a köztudatban is megjelent igazság, hogy testünk egészségére fontos odafigyelnünk. Ezt sokféleképpen tehetjük, például egészséges táplálkozással, életmódunk megfelelő kialakításával, testmozgással. Mindezeknél azonban jóval kevesebb szó esik a hangunkról, melyet minden nap használunk, kiszolgál minket, társas kapcsolatainkat meghatározza. Munkánk során és privát kapcsolatainkban is természetesnek vesszük meglétét. A telefonok elterjedésével a hang szerepe még nagyobb lett, hiszen gyakran az egyetlen információközvetítő szerepét látja el, tekintetünk, gesztusaink sem segítik értelmezését. Mindezek ellenére a hanghigiénéről, a hangunkra való odafigyelésről, vagy az azzal való törődésről kevés szó esik.
Napjainkra már kutatások sora bizonyítja, hogy megítélésünkben nagy szerepe van a hangunk keltette benyomásnak. A hangunk kifejez minket: másodlagos nemi jelleg, személyiségjegyként tartjuk számon, érzelemkifejező eszköz, munkaeszköz, az éneklés alapja, és nem utolsó sorban kommunikációs eszköz, a beszéd alapja. A folytatás olvasása →