2013-tól egy intézmény keretein belül tevékenykednek a fővárosban a pedagógiai szakszolgálati intézmények. Az ezt megelőző időszakban a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat komoly erőfeszítések befektetésével törekedett a minőségi feladatellátás feltételeinek megteremtésére. A nemzeti köznevelési törvény kimondja, hogy a gyermeknek/tanulónak joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő, megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért (Nkt. 46. § (3) g). A törvény és végrehajtási rendeleteiben megfogalmazott pedagógiai szakszolgálati feladatokat alapfeladatként kell ellátni, (Nkt. 4. § és 18. §.) a szülő és a pedagógusnevelő munkáját, valamint a nevelési–oktatási intézmény feladatait segítve.
A fővárosban, ahol számos tankerületi intézmény mellett több fővárosi és országos illetékességű szakszolgálat is működött, 2013. szeptember 1-től a 15/2013 (II. 26.) EMMI rendelet értelmében, a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat egy intézményként (továbbiakban: Intézmény) látja el a Budapest pedagógiai szakszolgálati feladatait. A feladatellátás a székhely mellett 32 tagintézményi ügyviteli helyen és 8 tagintézményi telephelyen történik. Ezen kívül minden tagintézményből számos nevelési–oktatási intézménybe járnak ki feladatellátás céljából heti rendszerességgel a szakemberek.
Az Intézmény kialakítását megbízott főigazgatóként, a megbízott főigazgató-helyettesekkel és tagintézmény-vezetőkkel együtt kezdte meg Mosányi Emőke, a jelenlegi főigazgató. Az átalakítást meghatározta, hogy korábban a pedagógiai szakszolgálati feladatokat különféle intézménytípusok látták el: az állami és nem állami fenntartású egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, nevelési–oktatási intézmények (általános és speciális tantervű általános iskolák), bölcsődék, gyermekotthonok. Az egyes intézmények egyesítése, különválása mára megtörtént, a feladatok kiszervezésének utolsó lépései azonban még folyamatban vannak. Ennek következménye az új feladatok és feladatelvonások által eredményezett kapacitásváltozás.
Az átalakítás folyamata legérzékenyebben a tankerületi ellátást érintette, a régebben különböző intézmények szervezésében megvalósuló szakszolgálati feladatok eggyé válása alkalmazotti létszámnövekedést, a vezetői struktúra átalakulását vonta maga után. Ugyanakkor az átszervezések, bővítések és fejlesztések determinálták a megújulást, növelték az intézményi implementáció lehetőségét (a gyermek/tanuló a lehető legközelebb lakhelyéhez kaphassa meg az ellátást, mozgástere ne korlátozódjon), és legalizálták a tartalmi változtatásokat.
Az új szervezeti keretekben más vezetői és pedagógusi kompetenciák domborodhattak ki. Az összefogott tevékenység helyi specialitások figyelembe vételével, a szektorközi együttműködések hiányosságait kiküszöbölve, lehetőséget teremtett az együttműködésre, a tudásátadásra, az ellátórendszer folyamatainak gyorsítására, a szakmai szolgáltatások indikátorainak meghatározására. Az elmúlt évtizedekben, amit nem, vagy nehezen lehetett megvalósítani, annak ma átléptük a küszöbét.
A pedagógiai szakszolgáltatásokból a 23 tankerületi tagintézményben tíz szakszolgálati feladatnak kell megjelennie:
gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
fejlesztő nevelés
tankerületi szakértői bizottsági tevékenység
nevelési tanácsadás
logopédiai ellátás
konduktív pedagógiai ellátás
gyógytestnevelés
iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás.
